Proktológiai alapvizsgálat

A betegek proktológiai vizsgálata különböző pozíciókban történhet.

Lehetséges pózok:
– térd-könyök helyzetben, azaz négykézláb;
– térd-mellkas helyzetben, úgynevezett kőmetsző helyzetben;
– ahogyan a nőgyógyászati vizsgálat történik;
– bal oldalfekvő helyzetben;

A rendelőben a bal oldalfekvő helyzetet részesítjük előnyben, talán ezzel a pozícióval kímélhető leginkább a betegek szeméremérzete, de fontos szempont az is, hogy az idősebb vagy rossz keringésű, esetleg súlyfelesleggel rendelkező betegeknek nehézkes lehet a négykézláb állás. A proktológiai vizsgálat közben pácienseink az előttük lévő monitoron keresztül a vizsgálat teljes menetét, illetve a talált elváltozást is láthatják.

A proktológiai vizsgálat során a kórelőzmény felvétele és a tünetek kikérdezése után megtekintjük a végbélnyílást és a körülötte lévő bőrt. Már ekkor sokféle proktológiai és bőrgyógyászati megbetegedés láthatóvá válik. Felfedezhetőek például a bőraranyerek, végbélrepedések, kóros sipoly járatok külső nyílásai, végbél körüli tályogok vagy trombózisok, condylomák, hegek, deformitások stb.

Ezt követően a pácienst préselésre szólítjuk fel. Ilyenkor előtűnhet a külső aranyerek lilás hálózata, vagy például a nyálkahártya vagy aranyér előesése.

Ez a proktológiai vizsgálat a jobb kéz második ujjának bevezetésével történik. Az orvos gumikesztyűt visel, amit a vizsgálat előtt vazelinnal sikamlóssá tesz kívülről. A beteget előzőleg figyelmeztetjük, hogy az ujj bevezetése székelési inger érzetét okozhatja, ez a reakció teljesen normális.

A rectalis digitális vizsgálattal megítélhető a záróizomzat tónusa. A beteget szorításra szólítjuk fel, hogy az izomerőről is tájékozódjunk, különösen, ha a panaszok között kontinencia problémák szerepelnek. A területet körbe tapintva férfiaknál a prosztata nagyságáról, konzisztenciájáról, esetleg göbös voltáról tájékozódunk. Nőknél a méhnyak, illetve a végbél felé bedomborodó méhtest jól tapintható. Az ujj körbeforgatásával tapinthatók az anopapillák, daganatok, polypok, trombózisok és egyéb növedékek (pl. condyloma). Fontos kihangsúlyozni, hogy az aranyerek nem kitapintható képletek, tehát eszközös vizsgálat nélkül az aranyeresség diagnózisát nem lehet felállítani.

A következő lépés az anoscop bevezetése. Ez a 6-12 cm hosszú műszer a végbél legalsó szakaszán elhelyezkedő betegségek (aranyerek, repedések, anopapillák, polypok, stb.) vizsgálatára, illetve a egy esetleges beavatkozásnál a műszerek bevezetésére szolgál.

Az anoscopos vizsgálat után következik a rectoscopia. A rectoscop egy 20 cm hosszú merev eszköz, amellyel levegő befúvása mellett átvizsgálható a vastagbél utolsó szakasza. A vizsgálat során a bélfal állapota jól megítélhető, a talált elváltozásokból biopsziás fogó segítségével szövettani mintát veszünk. A proktológiai vizsgálat során a rectoscopos vizsgálat minden esetben kötelezően elvégzendő, még akkor is, ha a beteg panaszait az anoscoppal talált elváltozás igazolja, hiszen nem tudhatjuk, hogy ezen magasság felett nem találunk-e végbéltumort, polypot vagy gyulladást. A beteget a vizsgálat kezdetén figyelmeztetjük, hogy a levegőbefúvás következtében feszítést érezhet. A vizsgálat 1-2 perc alatt könnyedén elvégezhető. Sem az anoscopia, sem a rectoscopia nem igényel előkészítést a beteg részéről. Jelentős székletszennyezettség esetén azonban orvosaink laxáns végbélkúpot adnak a betegnek, majd 20 perc múlva megismétlik a vizsgálatot.

A beteget a vizsgálat kezdetén figyelmeztetjük arra, hogy a levegőbefúvás következtében feszítést érez. Fájdalom esetén jelezzen, de hirtelen mozdulattal ne reagáljon, hiszen a bél fala átszakadhat. Az eszköz felvezetése után körkörös mozdulatokkal kifelé haladunk. A bélfal állapota jól megítélhető, a talált elváltozásokból biopsziás kanál segítségével anyag nyerhető szövettani vizsgálat céljára.

A vizsgálat 1-2 perc alatt könnyedén elvégezhető, szinte fájdalmatlan. Ezek a vizsgálatok előkészítést nem igényelnek.