Nyombél- és gyomorfekély

A gyomorfekély egy olyan szövethiányos állapot, ami leggyakrabban a gyomorban vagy a nyombél kezdeti szakaszán jön létre. A gyomorfekély kialakulásában jelentős szerepet játszik a túlzott gyomorsavtermelés. Ez bizonyos esetekben a nyálkahártya önemésztését idézheti elő.

Tehát gyomor- illetve nyombélfekély esetén egyszerűen megsérül a nyákréteg, amely a gyomorsavtól védi az ott található nyálkahártyát. A sérülés hatására a nyálkahártya kisebesedik, és a gyomorsav jelenléte miatt nehezen gyógyul. A beteg akkor érzékeli a betegségre jellemző tipikus maró érzést, amikor a gyomorsav a sebes felülettel érintkezik.

Amikor a savas gyomornedv a nyombélbe érve nem tud semlegesítődni, akkor nyombélfekély jöhet létre.

A gyomorfekély kialakulását több tényező is kiválthatja. Ezek közül a leggyakoribb a Helicobacter pylori, egy gyomorsavnak ellenálló baktérium (ez a gyomorfekélyeseknél 70-90%-ban, a nyombélfekélyeseknél 95%-ban található meg). Ha fekély kivizsgálása közben bizonyossá válik a Helicobacter-pozitivitás, akkor azt antibiotikum-kúrával kezelni lehet.

Gyomorfekélyt idézhetnek elő még bizonyos gyógyszerek (elsősorban az úgynevezett nem szteriod gyulladásgátlók és kortikoszteroidok), sérülések és fertőzések is. Korábban azt feltételezték, hogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás, az alkohol vagy a túl sok stressz, esetleg a fűszeres ételek fogyasztása váltja ki a betegséget. Ezek azonban nem közvetlen kiváltó okok, legfeljebb hozzájárulnak a betegség súlyosbodásához.

Megemlítendő még a stressz hatására kialakuló akut stressz-fekély, aminek sokszor első tünete a fájdalom nélkül jelentkező heveny vérzés.

A fekélybetegség szövődményei lehetnek a vérzés, a perforáció, és a gyomorkapu-szűkület.

A vérzés általában szédüléssel és ájulással kezdődik és a gyomorba került vér nagy részét a beteg kihányja. A bélrendszerbe jutó vér megemésztődik, ettől lesz a széklet szurokfekete. A kisebb mennyiségű vér a székletben szabad szemmel nem látható, de laboratóriumi vizsgálattal ki lehet mutatni.

Az átfúródás (perforáció), hirtelen keletkező erős fájdalommal jár együtt. A gyomorkapu-szűkületnél több napon át jelentkezik hányás, amely tartalmazhat napokkal előbb elfogyasztott ételt is.

A gyomor- és nyombélfekély kezelését több tényező is befolyásolja: számít a beteg életkora, életkörülményei, egészségi állapota és korábbi, illetve meglévő betegségei. Szem előtt tartandó a betegség kiterjedése, állapota, és hogy van-e Helicobacter-pozitivitása, gyógyszerérzékenysége a betegnek. A gyomorfekély kezelésére több lehetőség is van: életmódváltás, gyógyszerek, végső esetben pedig műtét.

ÉLETMÓDVÁLTÁS
Ajánlott valamilyen stresszkezelési technika elsajátítása, az esetleges szorongást kiváltó tényezők megszüntetése vagy kezelése. A betegnek el kell hagynia a károsító tényezőket (alkohol, dohányzás, fekélyt okozó gyógyszerek), valamint változtatnia kell táplálkozási szokásain. Gyomorfekély és nyombélfekély esetén gyakori, kis mennyiségű étkezés javasolt, mely a gyakorlatban 2-3 óránkénti étkezést jelent. Kerülendők az erős, fűszeres, forró és zsíros ételek, a hagyma, a fehér bor, a kávé és az édességek fogyasztása.

GYÓGYSZEREK
Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem hatásos, meg kell bizonyosodni róla, hogy a fekély nem rosszindulatú. Ehhez gyomortükrözést kell végezni, amelynek során alkalom nyílik szövettani mintavételt végezni a fekélyből. A kezelés kezdetétől számított 4-6 hét múlva a gyomortükrözés ismétlése szükséges a kezelés hatékonyságának megítélésére. A tükrözés ismétlése mindaddig szükséges, amíg a gyógyulás biztosan be nem következett.

MŰTÉT
A legtöbb nyombélfekély sikeresen kezelhető gyógyszerekkel. Azonban, ha a három hónapos kezelés alatt nem indul meg a gyógyulási folyamat, szükségessé válhat a sebészi megoldás.