Laktózérzékenység
Mi az a laktózintolerancia?
A laktózintolerancia (vagy más néven laktózérzékenység, tejcukorérzékenység) egy – a magyar és európai lakosság jelentős hányadát érintő – emésztési zavar, egy enzimhiány.
Laktózintolerancia során az emésztőrendszer nem tudja maradéktalanul lebontani (vagyis megemészteni) a tejcukrot, ugyanis az ehhez szükséges laktáz enzimből nem termelődik elegendő a szervezetben. Emiatt a tejcukor emésztetlenül kerül a vastagbélbe, ott pedig zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le – ez okozza a puffadást, hasmenést, bélgörcsöket. A tünetek enyhék és súlyosak is lehetnek, az egyéni különbségeket a laktáz enzim mennyisége/hiánya okozza.
A laktózérzékenység lehet veleszületett kórkép is, de sok esetben fokozatosan, felnőtt korra alakul ki. Kialakulásának több oka is lehet: a genetikai hajlam, az akut emésztőrendszeri fertőzések, vagy krónikus, bélbolyhokat károsító állapotok (például a kezeletlen lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegségek) is állhatnak a hátterében.
A laktózérzékenység diagnosztizálása
A laktózérzékenység diagnosztizálására több lehetőség is van.
ÖNDIAGNÓZIS
A hivatalos diagnózist gyakran előzi meg a betegek által végzett önmegfigyelés. Hasznos információ lehet orvosának, ha elvégzi a lejjebb felsorolt öndiagnózisos teszteket és ezeknek eredményével keresi fel őt. Azt azonban fontos tudni, hogy ez nem váltja ki az orvosi vizsgálatokat. A laktózérzékenység vagy annak tünetei mögött súlyosabb betegségek is állhatnak, ezért mindenképp keressen fel egy szakembert, ha feltámad Önben a laktózérzékenység gyanúja, vagy ha fent említett tüneteket érzékeli.
AZ ÖNDIAGNÓZIS AZ ALÁBBI MÓDOKON TÖRTÉNHET:
a) Diétateszt: Több napon keresztül tudatosan tartózkodjon a tej- és tejtermék-, illetve laktózfogyasztástól. (Nagyon sok étel és gyógyszer tartalmaz laktózt, ezért a diéta során mindig olvassa el a hozzávalók listáját.) Ha a tünetek megszűnnek, akkor az felveti a laktózintolerancia gyanúját.
b) Kitettségteszt: A laktózmentes diétát követően egy pohár vízben 50-100 gramm tejcukrot kell feloldani, és azt meginni. Ha néhány órán belül visszatérnek a tünetek, akkor az megerősítik a gyanút.
Az utóbb leírt módszer azonban nem ad egyértelmű eredményt, mivel lehet, hogy a szervezet egy bizonyos mennyiségű laktózt még képes tolerálni.
HIDROGÉN (H2) KILÉGZÉSES VIZSGÁLAT
A H2 kilégzéses vizsgálat során éhgyomorra 50 gramm vízben oldott laktózt kell lenyelni. Ezt követően egy műszer segítségével mérik a kilélegzett gázok összetételét. A vizsgálat pár órát vesz igénybe és teljesen fájdalommentes. Bővebben itt olvashat róla.
VÉRCUKORVIZSGÁLAT
A vizsgálat során a laktózoldatot szintén éhgyomorra kell meginni, és a laktózbevitel után 10-15 percenként kell megmérni a vér glükózszintjét. Az eredményeket megvizsgálva látszik, hogy a rossz laktózemésztésű személyeknél lapos függvénygörbét kapunk, míg a laktóz megemésztésére képes személyeknél a görbének jellegzetes csúcsa látható, amit 1-2 óra alatti 50-100%-os emelkedéssel ér el. Azonban mivel ehhez gyakran kell vért venni a betegtől, emiatt helyét napjainkban egyre inkább a kilégzéses teszt veszi át.
GENETIKAI VIZSGÁLAT
A veleszületett laktózintoleranciát genetikai teszttel is ki lehet mutatni. A mintavételhez a száj nyálkahártyájából nyerünk anyagot egy vékony kefe segítségével. Tehát a mintavétel teljesen fájdalmatlan.
A laktózérzékenység kezelése
Jelenleg nem tudunk olyan módszerről, amely segítene a laktóztolerancia visszaállításában. Mivel a laktózérzékenység az esetleges kényelmetlenségen kívül más egészségi problémákat nem okoz, kezelése a tünetek előfordulásának és súlyosságának minimalizálásából áll. Az életmódváltást az alábbi irányelvek mentén érdemes elkezdeni:
- laktóz kerülése az étkezés során;
- a táplálékbevitel érdekében ennek pótlása;
- a kalciumfogyasztás szabályozása;
- enzimhelyettesítő használata.