Vastagbélrák

A vastagbélből, illetve annak utolsó szakaszából, a végbélből kiinduló rosszindulatú daganatokat összefoglaló néven kolorektális rákoknak nevezzük. Míg a vastagbélből kiinduló daganatok leggyakrabban mirigyhám eredetűek (adenokarcinóma), a végbélből kiinduló daganatok mirigyhám eredetűek, illetve a végbél legalsó szakaszán laphám eredetűek is lehetnek. Ez utóbbi két szövettani típusból kiinduló daganatok teljesen eltérő biológiai viselkedést mutatnak, más az eredetük, a kifejlődésük és a terápiájuk is. A mirigyhám eredetű rákok gyakoribbak és agresszívabb növekedést mutatnak a laphám eredetű rákoknál. A laphám eredetű daganatok 95%-át egy nemi úton terjedő vírus, a Humán Papilloma Vírus (HPV) okozza, az adenokarcinomák kialakulásában mai tudásunk szerint a vírusnak nincs szerepe. Az alábbiakban a vastagbél adenokarcinomáról olvashat, a laphám eredetű, HPV okozta végbél daganatokról itt olvashat

A vastag- és végbéldaganatok többsége viszonylag lassan, évek alatt fejlődik ki. Előfordulásuk az egész világon, de sajnos főleg Magyarországon, évtizedről évtizedre növekszik. Sajnálatos tény, hogy Magyarország vezeti a világ vastagbél daganatos ranglistáját a 100.000 főre jutó új esetek számában, mely évente közel 10.000 új esetet jelent. A daganatok terjedésének, kialakulásának és egyre magasabb számú előfordulásának számos oka lehet, leginkább a környezeti tényezők szerepét, mozgásszegény életmódot, dohányzást, rendszeres alkoholfogyasztást, feldolgozott- és tartósított élelmiszerek, illetve vörös és füstölt húsok, valamint zsíros ételek fokozott fogyasztását, zöldségek és gyümölcsök alacsony bevitelét teszik felelőssé. Fokozott kockázatot jelent az is, ha a családban valakinél már kialakult vastagbéldaganat. A daganatok az 50 év feletti lakosságot érintik nagyobb számban, de megfigyelhető tendencia az egyre fiatalabb korban megjelenő daganatok felbukkanása. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrővizsgálatok (vastag- és végbéltükrözés, széklet vizsgálatok) fontosságát.

A vastagbéldaganatok a kezdeti stádiumban nem feltétlenül járnak tünetekkel. Figyelmeztető jel lehet azonban véres, nyákos vagy széklet megjelenése, székelési szokások megváltozása, széklet állagának a megváltozása vagy akaratlan fogyás. A vérzést sajnos gyakran aranyerességnek vélik a betegek, sokáig különböző kúpokkal vagy kenőcsökkel kezelve a problémát, nem is gondolva arra, hogy akár vastag- vagy végbéldaganat is állhat a panaszok háttérében. A rendszeressé váló vérzést, a WC papíron, illetve székleten észlelt vér okának kivizsgálását nem szabad halogatni, minél előbb szakemberhez kell fordulni.

A széklet állagának vagy a székelési szokásoknak a megváltozását gyakran és tévesen a kor természetes velejárójának gondolják a betegek. Amennyiben hasmenéses és székrekedéses epizódok rendszeresen váltakoznak, vagy puffadás érzés jelenik meg, daganat megléte is felmerül. A testsúly nagy mértékű csökkenése, a testtömeg több mint 10 %-ának hirtelen elvesztése gyakran a daganatok késői árulkodó jele lehet. Szintén tünet lehet vérszegénység kialakulása, amely sápadtság, fáradékonyság tüneteivel jelentkezhet, de előfordul, hogy véletlen derül rá fény egy labor vizsgálat során. Fontos megjegyezni, hogy a daganatok jelenléte általában nem jár fájdalommal és talán ez az egyik oka annak, hogy miért kerülnek olyan gyakran a betegek csak későn orvoshoz.

A vastagbélrák kivizsgálása a beteg kikérdezésével, majd fizikális vizsgálatával kezdődik. Nagyon fontos a has alapos áttapintása, valamint a rektális digitális vizsgálat. Utóbbi során az orvos a végbélbe nyúlva kitapintja annak esetleges elváltozásait. A kivizsgálás része lehet széklet vizsgálat is, amely még a vastagbéltükrözés előtt információt szolgáltathat a vastagbél állapotáról. Ezt követően kerül sor a célzott, eszközös vizsgálatokra. Amennyiben felmerül vastagbélrák gyanúja, minden esetben kötelező elvégezni a vastagbéltükrözést. A vastagbéltükrözésről itt olvashat. A vizsgálattal áttekinthető a teljes vastagbél, ennek során az orvosnak lehetősége van szövettani mintát venni (biopszia) vagy akár teljes polipokat eltávolítani. A szövettani mintavétel eredménye meghatározó a további terápiát illetően. Amennyiben a vastagbéltükrözés során vastagbélrák alapos gyanúja felmerül, illetve ha a szövettani vizsgálat azt igazolta is, további képalkotó vizsgálatok (CT, MR) elvégzése is szükségessé válik a daganat kiterjedésének, esetleges áttétek jelenlétének meghatározása céljából.

A vastagbélrák kezelése összetett, függ a daganat elhelyezkedésétől, kiterjedtségétől, áttétek jelenlététől, a daganat biológiai viselkedésétől és a beteg általános állapotától. A terápiás protokollt minden esetben különböző szakorvosokból álló csapat, ún. oncoteam állítja fel. A kezelésnek legtöbbször központi része a sebészeti ellátás, melyet az oncoteam döntése alapján szükség szerint onkológiai terápiával kell kiegészíteni.

A vastag- és végbéldaganatok a legjobban és legeredményesebben szűrhető betegségek közé tartoznak. A szűrés célja, hogy az esetlegesen kialakult nyálkahártya növedékeket, polipokat még a rákot megelőző állapotban fedezzük fel. Az ebben a stádiumban felfedezett elváltozások gyógyíthatók, rendszeres szűréssel a daganat kialakulása megelőzhető.