Aranyeresség

Mi az aranyér?

Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő artériás- vénás fonatból alakul ki. Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező értágulatok, amelyek vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, kicsúszhatnak a végbélnyíláson, vagy véglegesen előre eshetnek, ezzel állandó váladékozást, gyakori vérzést okozva. Esetleges szövődménye lehet vérrög képződés, az akut kizáródás és gyulladás is, melyek következtében az aranyér fájdalmassá válik. Attól függően, hogy pontosan merre helyezkednek el, külső vagy belső aranyérről is beszélhetünk.

aranyér

Az aranyér előfordulása

Egyes becslések szerint az aranyér az emberek csaknem harmadát érinti kisebb vagy nagyobb mértékben. Az 50 éves korosztályból pedig minden második ember elmondhatja, hogy voltak már aranyeres panaszai. Az aranyér a civilizált, elkényelmesedett társadalmainak betegsége, melyhez az is nagyban hozzájárult, hogy az ember két lábra állt. A végbél körüli vénás fonatokban ugyanis nem találhatók billentyűk.

Az aranyér okai

Az aranyér elsődleges oka az örökletes kötőszöveti gyengeségben keresendő.

A leggyakoribb közvetlen kiváltó ok talán a székelés közbeni erőlködés, ami székrekedés esetén nyilván gyakrabban fordul elő. Közvetetten tehát jelentős szerepe van a helytelen, rostszegény táplálkozásnak.

Nőknél a várandósság alatt a kismedencei vénákra nehezedő nyomás, a vértérfogat növekedése, a progeszteron értágító hatása, illetve szintén az erőlködés miatt gyakrabban okoz panaszokat. A szülés után ezek az aranyerek rendszerint visszahúzódnak. Bizonyos májbetegségek is kiválthatják. Megjelenésének kedvez az ülő életmód és a mozgáshiány, az elhízás. Az aranyeres csomók mögött az átlagosnál gyakrabban helyezkedik el végbéldaganat! Az aranyeres panaszokat okozhatják az erős, fűszeres ételek és az alkohol.

Jellemző tünetek

Az aranyér tünetei jellegzetesek:

  • vér vagy vércsík a székleten;
  • vér vagy vércsík a WC-papíron székelés után;
  • fájdalmas, kemény vagy tapintható dudor a végbélnyíláson kívül;
  • viszketés a végbélnyílás körül;
  • váladékozó csomó a végbélnyíláson kívül.

Az állapot – különösen az enyhe fokú, belső aranyeres csomó – gyakran sokáig nem okoz tüneteket, éppen ezért már a legelső panasz megjelenésekor érdemes orvoshoz fordulni!

aranyér

A diagnózis felállítása

Általános tapasztalat, hogy a betegek panaszaikat kínosnak érzik, és nem szívesen fordulnak orvoshoz, mivel feszélyezve érzik magukat vagy félnek. A kellemetlen tünetekkel járó területet minél hamarabb meg kell mutatni egy sebésznek vagy egy proktológus orvosnak, mert más betegség is okozhat hasonló panaszokat. Többek között jó- és rosszindulatú végbéldaganatok, amik időben felfedezve jól gyógyíthatók.

A vizsgálat, a fájdalommal nem járó végbéltükrözés gyorsan elvégezhető, és azonnali, megbízható eredményt ad. Az aranyér vizsgálatával párhuzamosan életkortól és egyéb panaszoktól függően további vizsgálatokat (labor, székletből vett enzimes daganat teszt, vastagbél tükrözés) is szoktunk végezni. Így kizárhatjuk a magasabban előforduló rosszindulatú betegségek kockázatát.

Az aranyér kórlefolyása

Az aranyérnek négy stádiumát különböztetik meg.

A kezdeti stádiumban az aranyerek kissé megnagyobbodott, és tünetmentes csomók jelennek meg a végbélnyílás közelében. Ezek nem tapinthatók, nem érzékelhetők, csak a vizsgálat (végbéltükrözés) kapcsán láthatók. A második stádiumban a csomók székeléskor rövid időre kitüremkednek a végbélnyílás elé, időnként véreznek, azonban maguktól visszahúzódnak.

A harmadik stádiumban a csomók nem húzódnak vissza, de kézzel visszahelyezhetők, míg a negyedik stádiumban ez már kézzel sem lehetséges. Folyamatosan véreznek, váladékoznak, szennyezve ezzel a fehérneműt.

Az aranyér kezelése

A kezelés a betegség súlyosságától függ. A tünetmentes aranyerek rendszerint nem igényelnek kezelést, de a harmad-, negyedfokú aranyér már igen. Az oki kezelések a székletürítés beállítását, megfelelő állag elérését célozzák meg. A székletlágyítók enyhíthetnek a székrekedésen, és figyelni kell a megfelelő, rostdús táplálkozásra. A zöldségek, gyümölcsök, müzli- és korpafélék mellé sok folyadékot kell fogyasztani.

Az enyhe panaszokat is ki kell vizsgálni, de azok székletrendezéssel, ülőfürdővel, tablettával, kúppal vagy kenőccsel karban tarthatók.
A tüneti kezelések között a betegség injekciós kezelésekor a csomóba befecskendezett gyógyszer hegképződést okoz, amely elzárja a vénát. Ezt a „beavatkozást” szkleroterápiának nevezzük, amit a visszerek kezelésére is alkalmaznak. Az első- és másodfokú, de időnként a harmadfokú belső aranyér gumigyűrűvel (ligatúrával) leszorítható, ami napokkal később az aranyér elhalását és fájdalmatlan lelökődését okozza. Az aranyeres dudorokat ezzel a módszerrel sorban, egymás után távolítják el. Külső aranyér esetén azonban nem alkalmazhatók.

Műtét rendszerint a harmadik és negyedik stádiumban válik szükségessé. A terápia egyénre szabott, altatásban végezzük. A nagy külső és kiforduló belső csomókat egyben Ligasure készülékkel távolítjuk el, amit egy olyan speciális ollónak kell elképzelni, mely az aranyeret kimetszi, a sebet azonnal összeforrasztja.
Amennyiben külső komponens nincsen a lézer szálas technika jön szóba.
Mindkét műtét minimális utó fájdalommal jár a beteg néhány nap elteltével munkába állhat.

Az aranyér megelőzése

A megelőzés már kisgyermekkorban elkezdődhet, különösen az aranyeres szülők gyerekeinél. Megelőző hatású minden, ami a székrekedés kialakulása ellen hat. Legyen az a rendszeres étkezés vagy egy bögre meleg folyadék elfogyasztása reggel. Prevenciós jellegű lehet, ha a székletürítés mindig ugyanabban az időben történik. Beállt életritmus esetén ugyanis kevésbé fenyeget, hogy a széklet visszatartására kényszerülünk az inger ellenére, ami aztán székrekedést okozhat.

Segíthet, ha székletürítés után a végbélnyílást megmossuk. A végbéltájék megtörlésére ne használjunk durva, kemény toalettpapírt. A bidé használata  nagyon hasznos lehet. Nedves törlőt, intim törlőt NE használjunk, mert ez nagyon gyakran allergizálja a végbél körüli bőrt

Helyes táplálkozással és az ételek megfelelő megrágásával elérhetjük, hogy a széklet lágy legyen. A rostdús, kevés cukrot tartalmazó étrend pozitívan hat a bélmozgásra. Természetesen a folyadékfogyasztás is fontos, testmérettől függően legalább mintegy napi két liter folyadékot ajánlott.

Ajánlott élelmiszerek

  • Müzli;
  • tejtermékek;
  • magok: szezámmag, lenmag, napraforgómag;
  • méz;
  • mazsola;
  • búzacsíra;
  • zöldségek;
  • héjastól fogyasztott gyümölcsök;
  • mogyoró.

A székrekedésre hajlamosak rendszeresen iktassanak be étrendjükbe olyan ételeket, amelyek kicsit megmozgatják a bélrendszert. Ilyen a joghurt, a savanyú káposzta, a szilva- és baracklekvár vagy egy korty kávé, egy fürt szőlő, ill. ezek kombinációja. A fogó hatású élelmiszerek (alma, a banán vagy a kakaó és csokoládé) fogyasztása csak mértékkel ajánlott.

Kerülendő élelmiszerek

  • Túl sok fehérkenyér;
  • rizs és tésztafélék;
  • kóla;
  • fekete tea;
  • zsíros, fűszeres ételek;
  • hámozott gyümölcsök;
  • túl sok hús;
  • hagyma;
  • csokoládé.

Gyakran jelentkező székrekedésnél is érdemes kerülni a hashajtókat, mert hosszútávon lustává és hashajtófüggővé teszik a beleket. Étkezés előtt egy kanál paraffinolaj segít, hogy a széklet könnyen üríthető legyen.

Időpontfoglalás

Időpont-
foglalás

Foglaljon időpontot telefonon, vagy válassza ki az Önnek megfelelő alkalmat visszahívásra, kapcsolati űrlapunk kitöltésével.

Proktológia

1126 Budapest,
Királyhágó u. 2. fszt.1.

Gasztroenterológia

1126 Budapest,
Királyhágó u. 2. fszt.1.

Bőrgyógyászat

1024 Budapest,
Margit krt. 5/B. 1. emelet 1.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!