Gluténérzékenység
Mi az a gluténérzékenység?
A gluténérzékenység (más néven lisztérzékenység vagy cöliákia) olyan autoimmun betegség, amely a megfelelő kezelés (vagyis a gluténmentes diéta betartása) nélkül a vékonybél bolyhainak pusztulásával jár. Ezen kívül pedig több gyomor-bélrendszeren kívüli tünet és társbetegség is jelentkezhet mellette. A gluténérzékenység genetikai alapon alakul ki, fellobbanásának a környezeti provokáció – vagyis a gluténtartalmú étrend – a kiváltója. A lisztérzékenység nem gyógyítható, a beteg egész életét végigkíséri, azonban a kórfolyamatot kiváltó tényező kerülésével, diétázással tökéletesen kezelhető.
A gabonafélékben található fehérje, a glutén, pontosabban annak egyik komponense a gliadin indítja el az autoimmun folyamatot. Így logikus, hogy ha a kulcságenst kizárjuk az étrendből, akkor a kóros folyamat leáll. Továbbá a bélrendszer regenerálódik, a tünetek megszűnnek.
Érdemes megemlíteni, hogy bár a tünetek lehetnek hasonlók, de a cöliákia, a nem cöliákiás lisztérzékenység és a gabonaallergia három külön betegség. Előfordul az is, hogy irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegek is gluténérzékenynek gondolják magukat. IBS-ben tünetfokozó lehet a búza fogyasztása, de az ő esetükben nem a glutén a felelős mindezért, hanem a búza fermentábilis szénhidrát és glukán (szintén szénhidrát) tartalma. Emiatt az öndiagnózis félrevezető és veszélyes lehet, hiszen a kezelés és a diéta mindhárom esetben más módszereket igényel. A cöliákia gluténmentes étrendet kíván meg, míg a gabonaallergia esetén a tüneteket kiváltó gabonafélét (pl.: búzaallergia esetén a búzát) kell kerülni. IBS-ben pedig egy komplex, a beteghez leginkább alkalmazkodó diétát és kezelést szükséges meghatározni. Az orvosi diagnózis, és az az alapján meghatározott étrendi megszorítások tehát elengedhetetlenek.
Mi az a cöliákia?
A gluténérzékenység mellett a cöliákiáról is fontos beszélnünk. Ez egy autoimmun betegség, amely a vékonybélben jelentkező súlyos és tartós gyulladás következtében alakul ki. A betegséget általában az okozza, ha valaki olyan ételeket fogyaszt, amelyek glutént tartalmaznak.
Bizonyos betegségekkel a cöliákia is gyakran társul:
- fiatalkori cukorbetegség (1. típusú diabetes mellitus);
- Down-kór;
- a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése;
- allergiás bélgyulladás;
- rheumatoid arthritis;
- atópia.
Ha a felsorolt betegségek közül valamelyik fennáll, a cöliákia kivizsgálását is célszerű elvégeztetni.
A lisztérzékenység diagnosztizálása
- Ha felmerül a gluténérzékenység gyanúja, a gondos vizsgálat mindig a beteg kikérdezésével kezdődik. Az orvos az alábbi kérdésekre keresi a választ:
- Van-e lisztérzékeny a családban?
- Mióta, milyen tüneteket észlelt magán a beteg?
- Milyen külső tüneteket lehet felfedezni?
Ezek után a diagnózis néhány célzott vizsgálattal, rövid idő alatt megállapítható.
A gluténérzékenység diagnózisához a beteg által észlelt tüneteken és az esetleges alultápláltságon kívül egyrészt ki kell mutatni a cöliákiára jellemző ellenanyagokat. Ezt vérszérumból végzett ellenanyag-vizsgálatokkal (ún. szerológiai vizsgálat) tudják megtenni, melyhez egy egyszerű vérvételre és egy laboratóriumi vizsgálatra van szükség. Másrészt a vékonybélből vett szövetmintával is igazolhatók a gluténérzékenység következő jellemzői: a vékonybél-bolyhok megfogyatkozás, sérülése (boholy-atrófia), valamint a gluténmentes diéta hatására a tünetekben bekövetkező javulás.
Nagyon fontos, hogy amíg a vizsgálatokat el nem végzik és a diagnózist fel nem állítják, a betegnek nem szabad elhagynia a glutént az étrendből! Ellenkező esetben a vizsgálatok eredményei hamisak lehetnek, kizárólag a gluténtartalmú étrend tartása mellett van esély egy teljesen megbízható diagnózis megállapítására.
Hasznos tudnivalók a gluténról és a gabonákról
A glutén a búza fehérjéinek egyik frakciója, amelynek alkoholban oldható összetevői, a gliadinok váltják ki az arra genetikailag hajlamos embereknél az autoimmun reakciót.
Nemcsak a búzában található glutén, hanem az árpában lévő hordein és a rozsban található secalin is autoimmun reakciót vált ki a cöliákiásoknál, ezért a gluténérzékenyeknek ezeket a gabonákat sem szabad fogyasztani. A zab avenin fehérjéje a cöliákiások legtöbbjénél nem váltja ki az autoimmun reakciót, így a gluténnel egyébként nem szennyezett zab fogyasztható azok számára, akik megbizonyosodtak afelől, hogy szervezetük jól tolerálja azt.
Fokozottan figyelni kell a keresztszennyeződésekre is, hiszen a gluténérzékenyek számára a gluténnel szennyezett étel is veszélyes lehet (szennyeződés keletkezhet az étel gyártása vagy elkészítése során). Emiatt a termékek csomagolásán kötelező feltüntetni, ha az étel gluténnel szennyeződhetett. Továbbá a vendéglátóhelyeken is kötelesek tájékoztatást adni a felszolgált ételek allergéntartalmáról.
