Ételintolerancia
Mi az ételintolerancia?
Az ételintolerancia lényegében bizonyos ételekre adott abnormális reakció, mely számos módon nyilvánulhat meg. Ez a válaszreakció különböző mechanizmusok eredménye lehet, a gyakori előfordulásuk miatt azonban most azokkal az ételintoleranciákkal foglalkozunk, melyek immunválasz következményeként alakulnak ki (pl.: IgG antitestek termelődnek) és amelyek vérmintából kimutathatóak.
Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?
Sokan úgy gondolják, hogy az ételallergia és az ételintolerancia ugyanaz, de valójában számos különbség van közöttük:
- Az allergia általában az étel fogyasztását követő azonnali reakcióval jár, míg az ételintolerancia később okoz tüneteket (akár napokkal a fogyasztás után).
- Az allergia IgE antitest okozta folyamat, míg az ételintolerancia során IgG antitestek termelődnek.
- Az allergia előfordulási gyakorisága alacsony, az intoleranciáé magas.
- Az allergia többnyire ritka expozíció következménye, míg az ételintolerancia a gyakori fogyasztás eredménye.
- Az allergiás választ a hízósejtekből történő gyors hisztamin-felszabadulás jellemzi, míg az intoleranciára a lassú antigén-antitest komplex képződés jellemző, mely a szövetekbe lerakódva gyulladást okoz.
- Allergia esetén többnyire annak klasszikus tünetei figyelhetők meg: bőrpír, tüsszögés, szénanátha, légzési nehézség, asztma, sőt anaphylaxiás shock; ugyanakkor ételintolerancia során a szervezet bármely pontját érintő panasz alakulhat ki, s a páciensek általában több tünetről számolnak be.
- Az allergiás reakció végzetes lehet, míg az ételintolerancia nem jár életet veszélyeztető állapotokkal.
- Az allergia élethosszig tarthat, ugyanakkor az ételintolerancia a magas IgG termelést okozó ételek eliminációjával visszafordítható.
- Az allergia pozitív bőrtesztet (prick-test) mutat, míg az ételintolerancia negatív eredményt ad.
- Az allergiát gyakran a páciens maga is diagnosztizálja, mivel a kiváltó étel nyilvánvaló oka az ételintolerancia tüneteinek megjelenésének. Tünetek alapján azonban sokkal nehezebb megállapítani, hogy mi okozza az intoleranciát. Ez adja az IgG teszt jelentőségét.
Az ételallergia mechanizmusa
A klasszikus ételallergia során gyulladásos mediátorok szabadulnak fel a hízósejtekből, miután IgE antitestek kötődtek hozzájuk. Az események sorrendje a következő:
- Az étel antigén stimulálja a lymphocyták egy osztályát, melyet Th2 helper T sejteknek hívnak.
- Ezek a Th2 sejtek olyan citokineket választanak el, melyek a B lymphocytákat antigén specifikus IgE termelésre utasítják.
- Az IgE antitestek hízósejtekhez kötődnek. Amennyiben a szervezet ismét találkozik az allergénnel, az hozzákapcsolódik a hízósejtek felszínéhez kötött IgE-hez, melynek hatására a hízósejtből gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, többek között hisztamin.
- Az okozott gyulladás felelős az olyan klasszikus allergiás tünetekért, mint a tüsszögés, könnyezés, viszketés, bőrpír, légzési nehézség stb.
Az ételintolerancia mechanizmusa
Az ételintolerancia kialakulása során antigén-antitest komplexek képződnek, melyek lerakódnak a szövetekben, majd a szövet sérülését és gyulladást okozó gyulladásos kemokinek felszabadulását idézik elő. Ez a test bármely részén megtörténhet pl.: a belekben, ahol IBS tüneteket idéz elő, az ízületekben, ahol ízületi gyulladást okoz, az agyban, ahol migrénes tüneteket provokál stb.
Az események sorrendje a következő:
- Részlegesen emésztett étel jut át a bélsejtek között a véráramba.
- Ezeket a fehérjéket a szervezet „idegenként” azonosítja és étel-specifikus IgG termelésbe kezd.
- Az IgG a részlegesen emésztett étellel antigén-antitest komplexet képez. Az ételintolerancia tünetei később alakulnak ki, mivel a komplexek kialakulása fokozatos folyamat, nem azonnal következik be.
- A komplexek lerakódnak a szövetekben (ez bárhol megtörténhet a testben, a belekben, a fejben, bőrben stb.)
- A komplement rendszer aktiválódik, melynek hatására a neutrofil fehérvérsejtekből fehérjebontó enzimek, hízósejt mediátorok, vazoaktív peptidek szabadulnak fel és vérlemezke aggregáció következik be.
- A komplement rendszer és a makrofágok gyulladást stimulálnak (bár a komplement rendszer ugyanakkor megvéd a kisebb komplexek nagyobb komplexekké alakulásától).
- C2 and C5 (a komplement enzim kaszkád része) szintén képes hisztamint felszabadítani.
- A makrofágokból gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, úgymint az interleukin-1, a tumor nekrózis faktor, a reaktív oxigén gyökök és a nitrogénoxid.
Megjegyzés: a komplement rendszer egy enzim kaszkád, mely védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben.
Fontos azonban, hogy számos más olyan mechanizmus is létezik, melyben nem az immunrendszer játssza a főszerepet. tipikus példák ezekre:
- Enzim elégtelenség/hiány
– Laktáz hiány szerepe a tejcukor intoleranciában (puffadással, hasmenéssel, hasi fájdalommal jár)
- Kemikália / gyógyszer érzékenység
– MSG (monosodium-glutamate, nátrium glutamát) a kínai ételekben (fejfájás, verítékezés, szédülés)
– A szárított gyümölcsökben és zöldségekben, a borban, sörben lévő szulfitok (asztmás tünetek).
– Erekre ható (értágító) aminok (fenil-etilamin) a csokoládéban és a vörösborban (migrén).
A tünetek a következők lehetnek
- Arthritis, fibromyalgia, ízületi fájdalom;
- szorongás, depresszió;
- asztma;
- kimerültség;
- fejfájás vagy migrén;
- szívdobogásérzés;
- víz visszatartás;
- autoimmun betegségek;
- figyelemhiány, hiperaktivitás (ADHD: attention deficit hyperactivity disorders);
- ágyba vizelés és krónikus hólyagfertőzések;
- bélproblémák (colitis, IBD, IBS, szorulás, hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, flatulencia,);
- krónikus légúti tünetek (fulladás/ bronchitis);
- sötét karikák vagy duzzanat a szemek körül;
- álmatlanság, letargia, “ködösség”;
- Myalgiás Encephalomyelitis / Krónikus Kimerültség Szindróma;
- állandó köhögés, hurut;
- arc melléküreg gyulladás;
- bőrbetegségek (ekcéma, bőrpír, pattanás);
- súlyfelesleg problémák.
Ételintoleranciával gyakran összefüggésbe hozható ételek
Ételintolerancia számos étel miatt kialakulhat, ám legtöbb esetben az alábbiak felelősek a kellemetlen tünetekért:
- tehéntej;
- tojás;
- olajos magvak;
- búza;
- glutén;
- szója;
- élesztő.
A cikk forrása megtalálható a FOODTEST.hu weboldalán.
