Részleges vastagbéltükrözés

A részleges vastagbéltükrözés – más néven szigmoidoszkópia – a végbél és a vastagbél alsó szakaszának vizsgálatára szolgál. Célja lehet többek között a végbél és a vastagbél utolsó szakaszának ellenőrzése, anatómiai rendellenességek felismerése, a már korábban erről a szakaszról eltávolított polypus helyének ellenőrzése. Ezt a részleges vizsgálatot korábban elvégzett teljes vastagbéltükrözésnek kell megelőznie.

A részleges vastagbéltükrözés vizsgálat első részében a kezelőorvossal való konzultáció zajlik, ezért az első vizsgálat előtt érdemes átgondolni a tünetek jellemzőit (gyakoriság, erősség, köthető-e valamihez – pl. étkezés, életmód). Korábbi leletek átnézésére és esetleges kérdések tisztázására is sor kerül, tehát ha kérdései vannak, azokat is érdemes előre összeírni. Az első vizsgálat folyamán az orvos anamnézist készít, ehhez több kérdést tesz fel, a jelenlegi gyógyszerfogyasztásról és a családban előfordult betegségekről. Ezután következik a részleges vastagbéltükrözés vizsgálat.

A vizsgálat alatt a páciens oldalfekvésben, felhúzott lábakkal helyezkedik el a vizsgálóasztalon. A vizsgálatot szakorvos végzi. A szigmoidoszkópia során a végbélnyíláson keresztül egy vékony csövet helyeznek fel, mely lehetővé teszi a bélfelületek szemmel történő vizsgálatát. A vizsgálat pár percet vesz igénybe – maximum kellemetlen lehet, de fájdalmas nem.

Mind a szigmoidoszkópia, mind a kolonoszkópia fontos diagnosztikai eszközök a vastagbél vizsgálatához, azonban közöttük jelentős különbségek vannak. A szigmoidoszkópia kevésbé invazív és csak a vastagbél utolsó, kb. 70 cm hosszú szakaszát vizsgálja, míg a kolonoszkópia az egész vastagbelet vizsgálja, és általában hosszabb időt és több előkészületet igényel a páciens részéről. Ha a szigmoidoszkópia során polipokat találnak, azokat eltávolítják, de ebben az esetben szükség lehet a kolonoszkópia elvégzésére is.

A részleges vastagbéltükrözés segítségével azonosíthatók és egyes esetekben kezelhetők olyan betegségek és állapotok, amelyek a vastagbél alsó részét érintik.

Példák:

• gyulladásos bélbetegségek, például colitis ulcerosa és Crohn-betegség;
• végbélpolipok;
• végbélfekélyek;
• végbélrák és más vastagbélrákok;
• székletinkontinencia;
• aranyér;
• végbélrepedés.

Ajánlott azok számára, akik tünetmentesek, de koruk vagy családi előzményeik (genetikai hajlam) miatt nagyobb kockázatnak vannak kitéve a vastagbélrák vagy vastagbélpolip kialakulására. A vastagbélrák általában korai stádiumában nem okoz tüneteket, így a szűrővizsgálat segíthet a betegség időben történő felismerésében és kezelésében.

További esetek, amikor érdemes szűrővizsgálatot végezni:

• 45 év feletti, de korábban még nem volt részleges vagy általános vastagbéltükrözése;
• ha korábban már járt vizsgálaton, de ez 5-10 évvel ezelőtt volt;
• genetikai hajlam esetén;
• gyulladásos bélbetegségben (például colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség) szenved.

Emellett a vizsgálat javasolt lehet olyan személyeknél is, akiknél a vastagbél teljes vizsgálata (kolonoszkópia) nem megvalósítható, vagy az altatásos vizsgálat nem javasolt.