Crohn-betegség
Mi a Crohn-betegség?
A Crohn-betegség a bél rohamokban jelentkező, krónikus gyulladása. Jellemzően a vékonybél utolsó szakaszában és a vastagbélben jelenik meg, de a szájüregtől a végbélnyílásig a tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhat. A gyulladás a bél több, egymástól elkülönült szakaszát érinti, tehát szegmentálisan jelentkezik. Az érintett területeken viszont nemcsak a nyálkahártya, de az egész bélfal és annak valamennyi rétege begyullad.
A Crohn-betegség előfordulása
A Crohn-betegség főként fiatal felnőtt korban (14-24 éves kor között) jelentkezik, de előfordulhat gyermekeknél és időskorban is. Gyakorisága férfiaknál és nőknél azonos, a lakosság mintegy 0,18 százalékát sújtja. A családi halmozódást éppúgy megfigyelték, mint az etnikai hovatartozás szerepét. A fehér bőrűek között kétszer annyi beteg van, mint a színes bőrűeknél. Az utóbbi évtizedekben pedig egyre több a felfedezett érintett.
A Crohn-betegség okai
A Crohn-betegség eredete ismeretlen, valószínűleg autoimmun folyamatról van szó. A lelki megterhelés is nagy szerepet játszik a betegség létrejöttében, de genetikai tényezők is közre játszhatnak. Ugyanis megállapították, hogy a vérrokonok között 20 százalék az ismétlődési kockázat. Esetleges kórokozók szerepe vitatott. A betegek egyéni megfigyelése alapján a táplálkozás valószínűleg szerepet játszik.
A Crohn-betegség diagnózisa
KOLONOSZKÓPIA: Ha a betegség a vastagbelet is érinti, az elváltozás endoszkópos megtekintése és a vizsgálat során nyert szövet mikroszkópos vizsgálata perdöntő lehet.
GASZTROSZKÓPIA: A gyomortükrözés felfedheti a nyelőcsőben és a gyomorban, esetleg a nyombélben látható beteg bélszakaszokat. A vizsgálat további szövettani mintavételre adhat módot.
KAPSZULA-ENDOSZKÓPIA: Új vizsgálóeljárás, amikor is a beteg egy kapszula méretű videókamerát nyel le, mely képet közvetít a tápcsatorna belsejéből, miközben végighalad rajta. Hátránya, hogy drága, és nem juthatunk vele szövettani mintához. Azonban segítségével az endoszkóppal nem vizsgálható területek is látótérbe kerülnek.
A betegek mintegy 10 százalékánál, különösen, ha az csak a vastagbelet érinti, a betegség nem különíthető el a colitis ulcerosától (fekélyes vastagbélgyulladástól). Ilyen esetekben a betegség lefolyása adhat támpontot.
GYOMORBÉLPASSZÁZS-VIZSGÁLAT: Lehetőség van még a Crohn-betegség báriumos röntgen kontrasztanyag itatásával történő kimutatására, az úgynevezett gyomorbélpasszázs-vizsgálattal. A bárium jól kirajzolja a hegesen szűkült szakaszokat és a közöttük található tágult részeket. A röntgenvizsgálat célja a sipolyok kimutatása és a szűkült területek daganatoktól való elkülönítése. Míg a daganatok rendszerint csak egy bélszakaszon okoznak beszűkülést, addig Crohn-betegség esetén több szakasz is érintett lehet.
MŰTÉTI DIAGNÓZIS: A betegség megléte olykor bélelzáródás, belső sipolyok, hashártyagyulladás, vakbélgyulladás gyanúja miatt végzett hasmegnyitás során derül ki. A végső szót itt is a szövettanász mondja ki. Azonban a Crohn-betegség biztos klinikai fennállása esetén is gyakran negatív szövettani képet kapunk.
A Crohn-betegség kórlefolyása
A betegségnek négy kórtani stádiumát különítjük el.
NEM SPECIFIKUS GYULLADÁS: Jellemzően a vakbél területén (jobb alhasi tájék) jelentkezik, ott, ahol a vékonybél utolsó szakasza, a csípőbél (terminális ileum, innen a név: ileitis terminalis) beszájadzik a vastagbélbe. Emiatt gyulladás esetén gyakorta végeznek vakbélműtétet. Crohn-betegség esetén azonban a műtét helyén olykor sipolyok alakulnak ki.
GRANULÓMÁK:A Crohn-betegség második szakaszában tuberkuloid (a gümőkórban, tbc-ben látható jellegzetes szövettani elváltozáshoz hasonló) gümők keletkeznek. Ezek gömbölyded képletek, közepükön nem teljesen elhalt, látható sejtmagvú sejtek halmaza található, melyet idült gyulladásos területek vesznek körül.
BÉLKACS ÖSSZENÖVÉSEK: Mivel a gyulladás az egész bélfalat, annak minden rétegét érinti, ezért a bél hashártyafelülete is gyulladásba kerül. Ennek bélkacs-összenövések lehetnek a következményei, melyek súlyos zavarokat okozhatnak a bélmozgásokban, ami végül akár bélelzáródásig fokozódhat.
SIPOLYKÉPZŐDÉS: (fisztuláció): A sipolyok (fisztulák) apró járatok a gyulladt területek és más szövetek között. Ezeken keresztül gyulladásos izzadmány ürül, pl.: a bőrön át, a külvilág felé. Máskor az összenőtt bélkacsok között jön létre sipoly, mely egyes bélszakaszok megkerülésével tovább csökkenti a felszívódási felületet, és súlyosbítja a hasmenést. A sipolyok gyakran a végbélnyílás körül is megjelenthetnek.
Hatékony kezelés esetén a négy stádium jelentkezése természetesen nem törvényszerű. A Crohn-betegségek kialakulása azonban egyelőre nem megelőzhető.
A Crohn-betegség kezelése
A Crohn-betegség kezelése függ a gyulladás elhelyezkedésétől, az elváltozás súlyosságától, a szövődményektől és a korábbi kezelések hatékonyságától. A kezelés célja a gyulladás csökkentése, a hiányállapotok rendezése és a tünetek (hasi fájdalom, hasmenés, végbélvérzés) enyhítése. A kezelés lehet gyógyszeres, illetve műtéti, de történhet táplálékkiegészítők segítségével is.
GYÓGYSZEREK: A szulfaszalazin az egyik leggyakrabban használt molekula. Aktív hatóanyaga a mezalamin (5-aminoszalicilsav) hatékony gyulladáscsökkentő, számos olyan gyógyszer alkotórésze, melyekből a hatóanyag csak a vékony- vagy a vastagbél különböző szakaszain szabadul fel. Olykor szteroid gyulladásgátlók alkalmazására is sor kerülhet, bár számos mellékhatása miatt ezt az orvosok szeretik elkerülni.
Immungyengítő gyógyszerek bevetésére is szükség lehet. Ezek természetesen nem képesek szelektíven gyengíteni az immunrendszert, így a szervezet más funkcióit, pl.: fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságát növelik meg. Antibiotikumok alkalmazására főként tályogok, sipolyok szövődményeinek kivédése érdekében lehet szükség, máskor műtéti előkészítésként alkalmazzák a fertőzéses szövődmények megelőzésére. Emellett olyan szert is alkalmazhatnak, amely csökkenti a betegség aktivitását.
TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTÉS: Különösen gyermekkorban lehet szükség a gyermek testi fejlődésének biztosítására, kalóriadús folyadékok bevitelére. Különösen súlyos esetekben átmeneti vénás táplálásra is szükség lehet.
MŰTÉT: A műtét célja lehet a gyógyszeres kezelésre nem reagáló bélszakaszok eltávolítása, a bélelzáródások oldása, sipolyok, tályogok gyógyítása, a jelentősebb vérzések megszüntetése. A műtét nem gyógyítja meg a betegséget, mivel az el nem távolított bélszakaszokban a betegség kiújulásra hajlamos. A vastagbelet károsító, kiterjedt folyamatok esetén annak teljes eltávolítására is szükség lehet. A bélsár távozását ekkor a has oldalsó részén, a köldök alatt képzett szájadékon (sztóma) át teszik lehetővé.
